2014. március 7., péntek

2.rész


- L.. Liam? - ejtettem ki nagy nehezen a nevet.
- Igen. Liam Payne. - folytatta - Te ki vagy?
- Úgy tudtam, hogy ma nem lenne szabad elindulnom otthonról - mondtam magamban szitkozódva.
- Miért? - kérdezte mit sem sejtve.
- Nem tudod, ki vagyok igaz? - kérdeztem a maradék reménysugaramra támaszkodva.
- Nem. Kéne? - mondta mit sem sejtve.
- Annyira tudtam, hogy nem tartod be az ígéretedet. - mondtam idegesen - Megígérted, hogy mindig mellettem leszel. Erre most? Most azt sem tudod, hogy ki vagyok! 
- Esküszöm, hogy nem rémlesz! - mondta csodálkozva - Mit ígértem? 
- Azt hogy mindig mellettem leszel! A legjobb barátom maradsz örökre! - mondtam miközben a sós könnyek már mardosták a szememet. - Bíztam benned! Érted?! - itt már utat tört magának egy legördülő könnycsepp. - Most meg azt sem tudod, ki vagyok? 
- Tényleg nem tudom! Sajnálom! - mondta és letörölte a könnyeimet. - Ha megmondanád, a neved talán könnyebben vissza tudnék emlékezni. 
- Alicia... - mondtam majd elhagytam a csendes kis kávézót.

                           ..--..

Már félúton lehettem, hazafelé amikor lépteket hallottam magam mögött. Hátranéztem és láttam, hogy egy ittas férfi követ. Nem tudtam elhinni, hogy még lehet rosszabb is a napom, de mint láttam lehet.
- Hé, kislány! - kiáltott rám a férfi. - Nincs kedved egy kicsit mókázni? Csak te meg én. - mondta miközben egy elég hátborzongató mosoly kúszott arcára.
- Hagyjon békén maga seggfej! - mondtam miközben szaporáztam lépteimet.
- Mit mondtál? - kérdezte.
- Azt hogy hagyjon békén maga... - mondatomat már nem tudtam befejezni, mert elkapott és magával húzott egy sötét sikátorba.
- Ezt meg bánod te ribanc! - mondta miközben benyúlt a pólóm alá és elkezdte fogdosni a melleimet.
- Segítség! - sikítottam torkom szakadtából, mire a férfi befogta a számat.
- Ha még egyszer sikítani mersz olyat teszek veled... - mondatát nem tudta befejezni, mert valaki fölé tornyosult és egy erős ütést mért az arcába, amitől a nem kissé ittas férfi a földön kötött ki eszméletlenül.
- Jól vagy? - kérdezte a megmentőm.
Felnéztem rá és nem akartam hinni a szememnek...

A következő részt 2! komment után hozom.

Puszik: Happy

2 megjegyzés: